A fajtaelőállító nemesítési folyamat alapvetően a meiotikus rekombináció biztosította genetikai változatosságon alapszik. Itt az egyik fő szűk keresztmetszetet a rekombináció kettős korlátja jelenti: a rekombináció a kromoszómák mentén csak részlegesen, bizonyos szakaszokon és alacsony gyakorisággal megy végbe. Ez azt jelenti, hogy ha a rekombináció tartománya kiterjeszthető és/vagy a gyakorisága emelhető, az a genetikai változatosságot és így a nemesítés folyamatát is nagymértékben javítaná, gyorsítaná. Ennek érdekében egy extrém rövid életciklusú, gyors fejlődésű és magas rekombinációs gyakorisággal rendelkező búzafajta felhasználásával tervezzük a kívánt tulajdonságok kialakításában szerepet játszó géneket jellemezni, valamint a velük kapcsolt molekuláris (DNS) markerek azonosításával ezeket a géneket a nemesítésben felhasználni.