


A mikotoxinok és az őket termelő gombakórokozók a legfőbb élelmiszerek alapanyagát adó kalászos gabonaféléket szennyezik, illetve károsítják. Az élelmiszer mennyiségi és minőségi javításának elengedhetetlen feltétele a magas termőképességű és a kórokozóknak ellenálló gabonafajták előállítása.
A Nemzeti Labor Kalászos gabonakutatás munkacsoport célja, hogy korszerű mikroanalitikai és precíziós nemesítési eljárásokat dolgozzon ki, szabadalmaztassa a módszereket, és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tegye. A cél elérése érdekében folytatott kutatások során olyan új génszerkesztési eljárást dolgoztak ki, amellyel gazdaságilag hasznos mutációk állíthatók elő. A szabadalmi eljárás (PCT) lefolytatása közben létrehoztak olyan árpamutánsokat, amelyek átlagos szemhossza több évjáratban, is stabilan 5-15%-kal megnövekedett.
Ezzel párhuzamosan a világon elsőként mutatták ki, hogy a fuzárium gomba olyan illékony anyagokat bocsát ki fertőzéskor, amelyek szoros összefüggést mutatnak a gabonaszemek toxintartalmával, és így biomarkerként használhatók a fertőzés és a szennyezettség előrejelzésére.
A kutatás eredményeképpen állami elismerésre jelentettek be egy hagyományos úton előállított új csupaszárpa fajtajelöltet, amely ellenálló a hálózatos levélfoltosság gombabetegséggel szemben. Ez az új levélbetegség jelenleg erősen terjed Európában, ezért fontos, hogy rezisztens fajták bevezetésével minél jobban lassítsuk a további terjedést, és csökkentsük a kártételt. Az új fajtajelölt jelentős eszköz lehet ebben a küzdelemben.