2022-ben indult útjára a hazai agrárkutatás egyik legnagyobb vállalkozása, az „Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) konzorciális összefogásában megvalósuló Nemzeti Laboratórium (NL) középpontjában a mikroba–növény–állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.
A projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00007) Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében 4 évre összesen 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül az Európai Uniótól, valamint a hazai költségvetésből.
A humán- és állategészségügy megoldandó problémája az antibiotikum rezisztencia gyors terjedése. A NL mikrobiológia szekciójának kutatói ennek a problémának a megoldásában vesznek részt. Nemrégiben sikerült azonosítaniuk a rezisztens szalmonella bélbaktérium genetikai állományában két olyan DNS-szakaszt, amely révén más baktériumfaj sejtjébe is átjutnak a rezisztenciát okozó gének, így terjesztve az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességet.
A klímaválság, a kór- és károkozók terjedése és a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszertermelést. Ezek leküzdésére a NL növénybiotechnológia szekciójának kutatói hatékony és biztonságos növénynemesítési technológiák fejlesztésén és a betegségekkel, szélsőséges környezeti tényezőkkel szemben ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény (búza, árpa, kukorica és burgonya) fajták létrehozásán dolgoznak. A burgonya kórokozói közül a növényelhalást előidéző, karantén baktériumra (Ralstonia solanacearum) és a burgonyavészt okozó fitoftóra gombára rezisztens burgonyafajták előállításához a célgének kiválasztása és mutációja már megtörtént, a rezisztencia tesztelése folyamatban van. A gombakórokozóknak (lisztharmat, fuzárium) ellenálló kalászos gabonafajták előállításhoz a kutatók olyan génszerkesztési rendszert dolgoztak ki, amely precíz mutációk létrehozását teszi lehetővé búzában idegen gének bevitele nélkül.
A NL állatbiotechnológia szekciójában emlősökre és madarakra dolgoznak ki precíziós nemesítési eljárásokat. Az elsődleges cél, hogy számos kiválasztott gén optimalizált szerkesztésével az élelmiszerbiztonsághoz és a mikotoxinokkal szembeni ellenállóképességhez hozzájáruló hasznos génváltozatokat alakítsanak ki. A kutatóknak sikerült azonosítaniuk nyúl estében számos a méregtelenítés folyamatában részt vevő monooxigenáz enzimet, amelyek szerepet játszhatnak a mikotoxinok lebontásában.